2014

Az online kiadvány honlapunkon ingyenesen hozzáférhető!

]]> http://periferia.btk.pte.hu/megjelentunk/feed/ 0 http://periferia.btk.pte.hu/beszamolok-2/ http://periferia.btk.pte.hu/beszamolok-2/#respond Sat, 20 Apr 2013 07:08:48 +0000 http://periferia.btk.pte.hu/?p=718 Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →]]>

Balázs Edina:

Szerda délután hallhattuk a Hogy állunk a poroszos múlttal? címet viselő beszélgetést, amelynek során aktív és tapasztalt tanárok mondták el a véleményüket a kérdésről. Számomra mindenképpen megerősítés volt, hogy hasonló gondolatokkal, felvetésekkel találkoztam, mint amik engem is foglalkoztatnak a tanári hivatással kapcsolatban, leginkább a minőségi és mennyiségi oktatás kérdéskörében… tovább a beszámolókhoz

Boros Ágnes:

Pálfalvi Lajos a lengyel mítoszok kérdéskörére hívta fel a figyelmet. A hagyományokról való gondolkodás igen aktív e nemzet körében, a múltra történő reflexió két nagyobb áramlatával szembesülhetünk… tovább a beszámolókhoz

Borovácz Tünde:

Egy különleges szekcióban, a diák-kerekasztalon általános és középiskolás fiatalok beszélgettek az iskolai életről és az irodalomról. Kérdésként merült fel, hogyan vélekednek a diákok az iskolában megjelenő új eszközök (digitális napló, interaktív tábla) használatáról… tovább a beszámolókhoz

Csányi Krisztina:

Személy szerint különösen Parrag Judit kortárs családregényekről szóló témafelvetése ragadott magával, őt még nagyon sokáig szívesen hallgattam volna. Téma iránti szeretete, előadásmódja el tudta varázsolni a közönséget (engem legalábbis biztosan). Az volt az érzésem, hogy még annyi jó regényt nem olvastam: legszívesebben azonnal egy könyvtárban lettem volna, ahol egyből ki is válogathatom az általa megemlített és általam még nem olvasott családregényeket… tovább a beszámolókhoz

Csurka Emese:

Hogyan dolgozzon ki egy tanár napi hat óra tanítás mellett kooperatív vagy más munkafolyamatot, ha a többi osztálya elé is felkészülten akar odaállni. Nincs erre idő, mert minél inkább kiadja egy tanár a kezéből a feladatokat, az annál több szervezést igényel… tovább a beszámolókhoz

Horváth Zsófia:

Hallhattunk arról, hogy bizonyos kutatások bizonyították: különböző betegségek mögött hasonló típusú magánéleti konfliktus áll. Nem csak a mentális egészséggel javítható a fizikai egészség, hanem az egészséges táplálkozással is, illetve ez utóbbival fejleszthető a mentális egészség: a depressziónak gyakran a tápanyaghiány az oka… tovább a beszámolókhoz

Kádi Zsófia:

Szintén a tanárszakra vetítve szembesülhettünk vele, mennyire fontos e generációs különbségek figyelembe vétele az oktatásban is. Nap mint nap szembesülhetünk vele, mennyi a problémás fiatal. A tanárnak, miközben fejleszti a diák képességeit az iskolában, egyúttal szociálisan érzékenynek kell lennie. Meddig terjed az ő feladata a nevelésben, milyen újabb kihívásokkal kell szembesülnie? … tovább a beszámolókhoz

Nagy Fruzsina Dóra:

Az írószeminárium kiváltotta „sokk” után valóságos felüdülés volt hallgatni a fiatal írók-költők műveit. Itt éreztem igazán, hogy élővé vált az irodalom, hiszen mai fiatalok, közel velem egyidősek hozták és mutatták meg verseiket, novelláikat. A beszélgetés hatására kicsit utánanéztem a meghívott uraknak és egyből megfogott például Mohácsi Balázs mint mikor szomorú című verse. Idő hiányában sajnos nem tudtam még behatóbban tanulmányozni a feltörekvő művészek írásait, de mindenképpen szeretnék majd erre időt fordítani, mert úgy gondolom, megéri. Az egyedüli problémám az volt, hogy nagyon kellett fülelnem, a felolvasók által használt hangerő sokszor nem tűnt megfelelőnek… tovább a beszámolókhoz

Vörös Virág:

Tuomo Lahdelma beszélt a szerzőség kérdéséről, arról, hogy mennyi külső hatás befolyásolja az írót vagy a költőt az egyes művek megszületése közben. Elmondta: az irodalom hatalmi intézmény, amiben a kiadóknak és a szerkesztőknek nagy hatása van a szerzőkre. Mindannyian tudjuk, hogy a szerkesztők gyakran változtatásokat kérnek a szerzőktől a szövegeken, ha szerintük nem elég érthetőek az olvasók számára… tovább a beszámolókhoz

A PTE BTK egyetemi karrá válásának, 30/20-as kettős jubileumának tiszteletére rendezvényt szervezünk, amelynek céljai érintkeznek a kar abbéli szándékaival, hogy fogjunk össze másokkal, keressük meg (kölcsönösen) partnereinket, tegyük láthatóvá létező, külső-belső hálózatainkat, beágyazottságunkat, amelyek valamelyes biztonságot, rokonszenvet jelenthetnek, jelezhetnek irányunkban – ezekre egyre nagyobb szükségünk lesz. Tekintsünk vissza egyúttal közelmúltunkra, s mutassuk meg, most mivel foglalkozunk. Úgy hívjuk mindezt életre, hogy magunkhoz vonzhassuk általa a régió (s a külföld, a határon túliak) középiskolásait, tanárokat, diákokat s bárkit oly módon, hogy érdeklődésüket valóban felkeltsük. Ne pusztán egy szokásos újabb konferencia, tudományos, szakmai program legyen az alkalom tehát, hanem minikonferenciák, tanácskozás, kerekasztal-beszélgetések – színes művészeti környezetben.

A pécsi Civil Közösségek Házába

(Szent István tér 17)

tervezzük a tanszékeket, karokat, országos és külföldi partnereinket, hallgatókat és civileket, városi értelmiségieket összekötő rendezvényünket  „A tradíció mint feladat” címmel: kérdéseink a múlt feldolgozására, hagyományainkra és azok átalakítására vonatkoznak  a közbeszédben, tudományban, művészetben.

Kitekintünk a külföldre, megkísérelve személyesen is bekapcsolni PTE/BTK centrumú nemzetközi világirodalmi kutatócsoportunk (A perifériáról a centrum, http://periferia.btk.pte.hu: Kurdi Mária dr. (Pécs), Vöő Gabriella  (Pécs), Hammer Erika  (Pécs), Gállos Orsolya (Pécsvárad), Pálfalvi Lajos (Budapest), Sándorfi Edina  (Pécs), Gátai Zoltán (Pécs), Müller Péter dr. (Pécs), Kiss Tamás Zoltán dr. (Pécs–Budapest), Benyovszky Krisztián (Nyitra), Fried Ilona (Budapest), Horváth Miléna (Pécs–Franciaország), Klujber Anita  (Cambridge), Csányi Erzsébet (Újvidék), Kovács-Parrag Judit  (Pécs), Köves Margit (Új-Delhi), Z. Varga Zoltán (Pécs–Budapest), Jolanta Jastrzebska  (Groningen)) egyes távolabb élő tagjait is.

A kutatókör szekciókat átszövő diskurzusának fő motívuma: A szomszéd hagyománya –  a pc-csoport újító konzervativizmusában.
A változatos hagyományhoz való viszony jegyében (nemcsak az irodalom területén) főként kerekasztal-megbeszélések köré alakítjuk a programot. Saját szakmájuk, érdeklődésük felől közvetítik a meghívottak azokat a tartalmakat, amiket a címbéli hívószavak keltenek bennük. Az ő megszólalásaikon kívül művészeti események is (színház, koncertek, költészeti program) zajlanak majd. Beszélgetést tervezünk a múlt fájó pontjainak gyógyításáról, mentálhigiénés módszerekről (irodalom, zene, tánc, képzőművészet, dráma), a család, családkutatás, a vallás helyzetéről, életpálya-és életmód-modellekről. A pedagógia és oktatás oldaláról szintén megvizsgáljuk a múlt és a tradíció témáját, feldolgozását, átírási lehetőségeit.

Részletes program

Plakát