2014

Az online kiadvány honlapunkon ingyenesen hozzáférhető!

]]> http://periferia.btk.pte.hu/megjelentunk/feed/ 0 http://periferia.btk.pte.hu/kukockij-esetei/ http://periferia.btk.pte.hu/kukockij-esetei/#respond Mon, 24 Feb 2014 20:23:37 +0000 http://periferia.btk.pte.hu/?p=1392 Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →]]> A Pécs-decentrum Kulturális Egyesület biblioterápiás beszélgetéssorozatának legutóbbi estjén a neves orosz írónő, Ulickaja egyik legismertebb műve, a Kukockij esetei című regény mozgatta meg a jelenlévők fantáziáját.

Az Intim viszonyok címet viselő programsorozat utolsó állomásaként a különleges képességekkel megáldott Kukockij doktor családi titkaiba tekinthettek be az érdeklődők. A pécsi Civil Közösségek házában rendezett előző két találkozón szintén Ulickaja-művek: a Szonyecska és A Médea gyermekei szolgáltatták a témát.

A férfi-nő, szülő-gyermek-kapcsolatok, a testvéri szeretet, a rokoni kötelékek vagy a hosszabb-rövidebb szerelmi viszonyok kiapadhatatlan forrását adják az orosz irodalomnak. Ulickaja érzékletesen mutatja be az elmúlt, viharos évszázad orosz-szovjet polgárainak hétköznapjait, vágyait, lemondással teli szomorúságát és boldogságát. V. Gilbert Edit irodalmár-műfordító moderálásával a beszélgetésen résztvevők saját élettapasztalataikon átszűrve értékelhették a regénybeli alakok tetteit, gondolatait.

„A cipész cipője lyukas” – tartja a magyar mondás, ami, úgy tűnik Oroszhonban is érvényes. A hírneves nőgyógyász, Kukockij professzor családjában ugyanis a sorsfordító dolgok mindig a gyermekvállalással vannak összefüggésben, s a tragédiák is ebből következnek. A rendhagyó diagnosztikai érzékkel rendelkező professzor észre sem veszi, milyen problémákkal küzdenek a mellette élő nők, s képes egy mondattal tönkretenni mindent, ami fontos volt addig a számára. A ki nem mondott bocsánatkérő szavak (más körülményekkel egybejátszva) aztán feketére festik a család sorsát. Ami azonban a valós világban nem következett be, az a spirituális létben megtörténhet, ott magasabb szinten újra összefonódik az egymástól eltávolodott szereplők élete.

A biblioterápiás beszélgetéssorozat most véget ért, de a szervezők már a folytatáson gondolkodnak. Az irodalom ugyanis olyan tükröt tart elénk, amelyben mások sorsán keresztül a magunkéra is ráismerhetünk, s akár… változtathatunk is rajta? Ulickaja legalábbis mintha ezt sugallná.

A pécsi Civil Közösségek Házában egyaránt szó esett a magát a családjának alárendelő, az álomvilágban lebegő és a mindent túlélő nőtípusokról. Elhangzott, hogy a gyermekkori traumákon csak emberfeletti erővel tehetjük túl magunkat, bár néhány hozzászóló szerint ez tökéletesen soha nem sikerülhet. A regényből és a jelenlévők élettapasztalataiból merítve az idő szerepét is többen hangsúlyozták, főként az elengedés és a megbocsátás szempontjából.

A V. Gilbert Edit irodalmár által vezetett, egyelőre három részesre tervezett sorozat utolsó összejövetele február 20-án lesz a Civil Közösségek Házában. 17 órától a Kukockij esetei című mű tanulságait gondolhatják át közösen az ingyenes rendezvényre látogatók.

A Decentrum-klubban első alkalommal a vélemény-nyilvánítás szabadságáról, a közösségi oldalak hatalmáról és a kiszámíthatatlan politikai-gazdasági döntésekre adható állampolgári válaszról esett szó február 3-án. A találkozó során több érdekes, közelmúltbeli példán keresztül fejtették ki véleményüket a meghívottak a civil mozgalmak jelenlegi megnyilvánulási lehetőségeiről sok (az egyetemi mozgalmakban is részt vett) fiatal előtt. A média hatalmát a megszólalók közül néhányan igazolva látták, mások túlértékeltnek tartották. Kritika fogalmazódott meg napjaink pártpolitikának elkötelezett sajtója felé, de az internet nyújtotta lehetőségeket sem tartotta mindenki kielégítőnek.

A közéleti passzivitást nem kifejezetten magyar jelenségnek vélték a rendezvény vendégei. A kitágult tér sem ösztönzi az aktív állampolgári fellépést: a kiábrándultak ma már könnyen találnak a maguk számára olyan területet, ahol kiteljesedhetnek. Inkább távol tartják magukat a botrányokkal terhelt politikától és elköltöznek vagy saját, individualista életüket menedzselik.

Jellemzően napjainkban csak rendkívül konkrét problémák megoldására lehet hatékonyan fellépő közösségeket összekovácsolni, de ezeket is csupán rövid időre. Amint a kezdeti probléma rendeződni látszik, a csoportok, de még a hálózatok is szétesnek. „Egy újabb feladat felmerülése esetén ismét mozgalmat lehet indítani” – hangzott el, ami azonban nem tűnt elégséges és megnyugtató megoldásnak minden megszólaló részére.

Minden hónap első hétfőjén 19 órától találkozhatnak a Várady Antal utca 8. szám alatt található romkocsmában, „a Csinosban” továbbra is azok, akik a kultúráról, közéletről folyó eszmecserébe szeretnének bekapcsolódni.

Balázs Edina:

Szerda délután hallhattuk a Hogy állunk a poroszos múlttal? címet viselő beszélgetést, amelynek során aktív és tapasztalt tanárok mondták el a véleményüket a kérdésről. Számomra mindenképpen megerősítés volt, hogy hasonló gondolatokkal, felvetésekkel találkoztam, mint amik engem is foglalkoztatnak a tanári hivatással kapcsolatban, leginkább a minőségi és mennyiségi oktatás kérdéskörében… tovább a beszámolókhoz

Boros Ágnes:

Pálfalvi Lajos a lengyel mítoszok kérdéskörére hívta fel a figyelmet. A hagyományokról való gondolkodás igen aktív e nemzet körében, a múltra történő reflexió két nagyobb áramlatával szembesülhetünk… tovább a beszámolókhoz

Borovácz Tünde:

Egy különleges szekcióban, a diák-kerekasztalon általános és középiskolás fiatalok beszélgettek az iskolai életről és az irodalomról. Kérdésként merült fel, hogyan vélekednek a diákok az iskolában megjelenő új eszközök (digitális napló, interaktív tábla) használatáról… tovább a beszámolókhoz

Csányi Krisztina:

Személy szerint különösen Parrag Judit kortárs családregényekről szóló témafelvetése ragadott magával, őt még nagyon sokáig szívesen hallgattam volna. Téma iránti szeretete, előadásmódja el tudta varázsolni a közönséget (engem legalábbis biztosan). Az volt az érzésem, hogy még annyi jó regényt nem olvastam: legszívesebben azonnal egy könyvtárban lettem volna, ahol egyből ki is válogathatom az általa megemlített és általam még nem olvasott családregényeket… tovább a beszámolókhoz

Csurka Emese:

Hogyan dolgozzon ki egy tanár napi hat óra tanítás mellett kooperatív vagy más munkafolyamatot, ha a többi osztálya elé is felkészülten akar odaállni. Nincs erre idő, mert minél inkább kiadja egy tanár a kezéből a feladatokat, az annál több szervezést igényel… tovább a beszámolókhoz

Horváth Zsófia:

Hallhattunk arról, hogy bizonyos kutatások bizonyították: különböző betegségek mögött hasonló típusú magánéleti konfliktus áll. Nem csak a mentális egészséggel javítható a fizikai egészség, hanem az egészséges táplálkozással is, illetve ez utóbbival fejleszthető a mentális egészség: a depressziónak gyakran a tápanyaghiány az oka… tovább a beszámolókhoz

Kádi Zsófia:

Szintén a tanárszakra vetítve szembesülhettünk vele, mennyire fontos e generációs különbségek figyelembe vétele az oktatásban is. Nap mint nap szembesülhetünk vele, mennyi a problémás fiatal. A tanárnak, miközben fejleszti a diák képességeit az iskolában, egyúttal szociálisan érzékenynek kell lennie. Meddig terjed az ő feladata a nevelésben, milyen újabb kihívásokkal kell szembesülnie? … tovább a beszámolókhoz

Nagy Fruzsina Dóra:

Az írószeminárium kiváltotta „sokk” után valóságos felüdülés volt hallgatni a fiatal írók-költők műveit. Itt éreztem igazán, hogy élővé vált az irodalom, hiszen mai fiatalok, közel velem egyidősek hozták és mutatták meg verseiket, novelláikat. A beszélgetés hatására kicsit utánanéztem a meghívott uraknak és egyből megfogott például Mohácsi Balázs mint mikor szomorú című verse. Idő hiányában sajnos nem tudtam még behatóbban tanulmányozni a feltörekvő művészek írásait, de mindenképpen szeretnék majd erre időt fordítani, mert úgy gondolom, megéri. Az egyedüli problémám az volt, hogy nagyon kellett fülelnem, a felolvasók által használt hangerő sokszor nem tűnt megfelelőnek… tovább a beszámolókhoz

Vörös Virág:

Tuomo Lahdelma beszélt a szerzőség kérdéséről, arról, hogy mennyi külső hatás befolyásolja az írót vagy a költőt az egyes művek megszületése közben. Elmondta: az irodalom hatalmi intézmény, amiben a kiadóknak és a szerkesztőknek nagy hatása van a szerzőkre. Mindannyian tudjuk, hogy a szerkesztők gyakran változtatásokat kérnek a szerzőktől a szövegeken, ha szerintük nem elég érthetőek az olvasók számára… tovább a beszámolókhoz

A PTE BTK egyetemi karrá válásának, 30/20-as kettős jubileumának tiszteletére rendezvényt szervezünk, amelynek céljai érintkeznek a kar abbéli szándékaival, hogy fogjunk össze másokkal, keressük meg (kölcsönösen) partnereinket, tegyük láthatóvá létező, külső-belső hálózatainkat, beágyazottságunkat, amelyek valamelyes biztonságot, rokonszenvet jelenthetnek, jelezhetnek irányunkban – ezekre egyre nagyobb szükségünk lesz. Tekintsünk vissza egyúttal közelmúltunkra, s mutassuk meg, most mivel foglalkozunk. Úgy hívjuk mindezt életre, hogy magunkhoz vonzhassuk általa a régió (s a külföld, a határon túliak) középiskolásait, tanárokat, diákokat s bárkit oly módon, hogy érdeklődésüket valóban felkeltsük. Ne pusztán egy szokásos újabb konferencia, tudományos, szakmai program legyen az alkalom tehát, hanem minikonferenciák, tanácskozás, kerekasztal-beszélgetések – színes művészeti környezetben.

A pécsi Civil Közösségek Házába

(Szent István tér 17)

tervezzük a tanszékeket, karokat, országos és külföldi partnereinket, hallgatókat és civileket, városi értelmiségieket összekötő rendezvényünket  „A tradíció mint feladat” címmel: kérdéseink a múlt feldolgozására, hagyományainkra és azok átalakítására vonatkoznak  a közbeszédben, tudományban, művészetben.

Kitekintünk a külföldre, megkísérelve személyesen is bekapcsolni PTE/BTK centrumú nemzetközi világirodalmi kutatócsoportunk (A perifériáról a centrum, http://periferia.btk.pte.hu: Kurdi Mária dr. (Pécs), Vöő Gabriella  (Pécs), Hammer Erika  (Pécs), Gállos Orsolya (Pécsvárad), Pálfalvi Lajos (Budapest), Sándorfi Edina  (Pécs), Gátai Zoltán (Pécs), Müller Péter dr. (Pécs), Kiss Tamás Zoltán dr. (Pécs–Budapest), Benyovszky Krisztián (Nyitra), Fried Ilona (Budapest), Horváth Miléna (Pécs–Franciaország), Klujber Anita  (Cambridge), Csányi Erzsébet (Újvidék), Kovács-Parrag Judit  (Pécs), Köves Margit (Új-Delhi), Z. Varga Zoltán (Pécs–Budapest), Jolanta Jastrzebska  (Groningen)) egyes távolabb élő tagjait is.

A kutatókör szekciókat átszövő diskurzusának fő motívuma: A szomszéd hagyománya –  a pc-csoport újító konzervativizmusában.
A változatos hagyományhoz való viszony jegyében (nemcsak az irodalom területén) főként kerekasztal-megbeszélések köré alakítjuk a programot. Saját szakmájuk, érdeklődésük felől közvetítik a meghívottak azokat a tartalmakat, amiket a címbéli hívószavak keltenek bennük. Az ő megszólalásaikon kívül művészeti események is (színház, koncertek, költészeti program) zajlanak majd. Beszélgetést tervezünk a múlt fájó pontjainak gyógyításáról, mentálhigiénés módszerekről (irodalom, zene, tánc, képzőművészet, dráma), a család, családkutatás, a vallás helyzetéről, életpálya-és életmód-modellekről. A pedagógia és oktatás oldaláról szintén megvizsgáljuk a múlt és a tradíció témáját, feldolgozását, átírási lehetőségeit.

Részletes program

Plakát