Útjára indítottunk egy játékot. Összevetítjük szerzőtársainkéval irodalomtörténeteinket a huszadik század közepének, második felének folyamatairól. Aki olyan vakmerő, hogy vállalja és nevesíti a maga óhatatlanul is korlátozott perspektívájából nyíló látványt, a mi emberünk. Attól az, hogy szívesen szóvá teszi, milyen irodalmi folyamatot, jelenséget lát meg a maga kulturális színpadáról, a saját személyére szabott, több peremű perifériáról. Fogódzkodó - egy nyitó írás -  segíti az elrugaszkodást a szövegek szakadékaiba/réseibe/hasadékaiba. Eddig tizenöten idézték fel az előttem feltárult orosz-szovjet látomás nyomán a sajátjukat.

Nemcsak világirodalmi tanulmányok ezek. Önismeretre is mások másokról szóló történetein át fogunk szert tenni. Mi köthet össze egy spanyol sztorit egy horváttal - a (magyar nézőpontú) oroszon át? Mi zajlik az olasz-szlovén-horvát-szerb-vajdasági-magyar sokszögben? Mi az írek titka, merre húzódnak a német perifériák, milyen az angol és milyen a francia nyelvű afrikai irodalom? Melyek a megszólalás feltételei, nehézségei, esélyei az amerikai etnikai irodalmakban? Mi foglalkoztatja a szlovák irodalmat? Vannak-e (s ha igen, hol) találkozási pontok a két polonista között?

Mindez kiderül kötetünkből, mely első darabja annak a sorozatnak, ami a továbbiakban egymás reakcióit is tartalmazni fogja az itt foglaltakra. Kiadványunkban megjelentetett szövege folytatására, annak továbbgondolására, tovább írására ösztökél a koncepció minden résztvevőt egymás kimondott és látens kérdéseivel, kitett és odaérthető hangsúlyaival.

Irodalmi levelezőtársakat és hozzászólókat is várunk internetes fórumunkon, a honlap első oldalának alján.

Az első körben egy nyitó írás segítette az elrugaszkodást a szövegek szakadékaiba/réseibe/ hasadékaiba. Immár a többiekére is reagálnak, egymásnak adnak ötletet. Tizenhatan idézzük fel az előttünk feltárult látomást.

Nemcsak világirodalmi tanul-mányok ezek. Önismeretre is mások történetein át fogunk szert tenni. Tanulságos, mi zajlik az indiai irodalomban a mi látószögünkből az indiai magyar irodalmár lektor közvetítésében. Egy indiai mitológiai történetet feldolgozó olasz mű a cambridge-i kutató asztalára kerül. Az orosz újrealizmusra Dél-Afrika (kutatója) rezonál. Melyik országban keseríti, s hol lelkesíti a politika a szlavistákat, s mi köze ennek az irodalomhoz? A szerb és a vajdasági író (kutatójukon át) az
előző körben a magyarországi magyarral, most a vajdasági költő a
szlovénnal kerül kapcsolatba. Végigkövethetünk egy fordított (írói)
életutat Svájcból Szlovéniába. Egyre csak keverednek az identitások s izgalmasak a peremműfajok, érdekessé válik a nem- professzionális író attitűd. Erősödnek az etnikai és női irodalmak, amelyek egynémely írásban az iménti pozíciókra vetülnek. Érdemes összevetni, milyen következménnyel járt az anyanyelvről való lemondás (Írországban és Dél-Afrikában), miben különbözik a recepciója a par excellence posztmodern olasz íróknak hazájukban és azon túl, miképpen kanonizálódik a Nobel- díjas író a világban, milyen nyilvánosságra van szüksége a drámának.

Mindez kiderül kötetünkből, az évente egyszer jelentkező sorozat második darabjából, az előző szám sajátos folytatásából. A másik kimondott és látens kérdéseinek, kitett és odaérthető hangsúlyainak meghallásával a koncepció kiadványunkban megjelentetett szövege továbbírására ösztönöz minden résztvevőt

Világirodalmi tanulmánykötetünk harmadik darabjához értünk. Az egymás szövegeire is válaszoló kiadvány további újdonságokkal szolgál. Az egyik az, hogy az eleddig szerteágazó írásos beszélgetést (amely sok más mellett kisebbségekről, női írásokról, multikulturalitásról; nyelvben-létről, külföldi recepcióról, a művekben és folyamatokban kibontakozó történelemszemlélet kutatásáról, stílusvizsgálatról folyt), mederbe tereljük. Ez alkalommal a misztikus megjelenési formáit keressük az irodalomban. Idegen nyelveken is szólunk: egy centrális és egy regionális nyelvre fordítja le mindenki gondolatmenetét.

11- nyelvű kötetünkben a magyaron kívül ír, indiai, angol, amerikai, indián, orosz, spanyol, latin-amerikai, német, lengyel, szlovén, horvát irodalomról, látható és láthatatlan viszonyaikról olvashatnak ezeken és más (cseh, francia, stb.) nyelveken is. Most arra összpontosítottunk, hogy milyen túlvilág-kép és milyen spirituális hagyomány fogalmazódik meg a kortárs literatúrában. 

Főként pécsi genetikusok, kísérleti biológusok, pszichológusok, pszichiáterek, művészek, az ezotéria kutatói, orvos-írók és nőgyógyászok vitatják meg a kötetben esztétákkal, irodalmárokkal a genetikusnak tanult mai moszkvai írónő, Ljudmila Ulickaja regényeit – elsősorban a Kukockij eseteit, de a Médea és gyermekeit és más műveit sem tudják feledni.

Pécs, Művészetek Háza, 2005, 176 o. Szerk. V. Gilbert Edit.

Köteteink megrendelhetők az editgilbert2@gmail.com címen.

Kiadványunk felsőoktatási segédanyag, mely "A nemzeti irodalomtörténet-írás módszertani hagyományai és mai lehetőségei" című NKFP 50/130 projekt, a PTE BTK "A modernitás alakulástörténete" elnevezésű doktori iskolája, a PTE BTK magyar szakos diplomás levelező képzése és Pécs Város Önkormányzatának "Pécs - Európa Kulturális Fővárosa" alapja támogatásával jöhetett csak létre. Segítségükért ezúton is köszönetet mondunk.

Kiadványunk felsőoktatási segédanyag, mely „A nemzeti irodalomtörténeti-írás módszertani hagyományai és mai lehetőségei” című NKFP 50/130 projekt, a Pro Pannonia Cultura Hungariae Alapítvány „Tudomány az oktatásban” Szakalapítványa, a Pécsi Tudományegyetem Rektora, Pécs Város Önkormányzatának Bizottsága, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Dékánja és a Bolyai János Kutatói ösztöndíj által nyújtott támogatásokkal jöhetett csak létre. Segítségükért ezúton is köszönetet mondunk.

Kiadványunk felsőoktatási segédanyag, mely A Pécs / Sopiane Örökség Kht,a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány „Klebelsberg Kunó Emlékére” Szakalapítványa,valamint A Pécs2010 Programtanács „Európa Kulturális Fővárosa - 2010” cím elérésére kiírt pályázatán megítélt Nívódíj segítségével, a kiadványhoz kötődő konferencia pedig a Pécsi Tudományegyetem Rektora, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Dékánja, a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, a magyar szakos levelező képzés és a Liber-Arte Alapítvány által nyújtott támogatásokkal jöhetett csak létre. Segítségükért ezúton is köszönetet mondunk.